Kisplasztikákban megtestesülő monumentalitás

Megnyílt a dunakeszi József Attila Művelődési Központ Magyarság Galériájában Fischer György szobrászművész, „A groteszk szabadsága” című emlékkiállítása. A mintegy ötven műalkotást bemutató tárlat a szervezőknek a nyár elején, Gellérfi Pál realista rajzoló kiállításával felavatott, külsőségeiben és technikai felszereltségében is megújított galéria iránytűként szolgáló hitvallásuk megtestesítője.

A város egyetlen reprezentatív, kultúrát szolgáló intézményében otthonra lelt kiállítóterem rangja kötelez, feladatot ad és felelősséget vár el a szervezőktől: a magyar képzőművészet legkiválóbb alkotóinak műveit bemutatni a dunakeszi közönségnek.

Fischer György, a fiatalon, tragikus hirtelenséggel elhunyt Zala megyei szobrász gazdag életművének 42 bronz kisplasztikáját, ceruzarajzait, több köztéri szobrának nagyméretű fotóját láthatta a megnyitó közönsége, és tekintheti meg három héten át a betérő tárlatlátogató. A kiállítás címébe foglalt groteszk jelző minden esetben az emberi alakokat megjelenítő forma torzítására utal. A torzítás Fischer Györgynél a megjeleníteni kívánt gondolat, érzelem, hangulat, állapot kifejezésének esszenciális tömörítése, egyértelműen és rendkívül szuggesztíven. Talán ezért von bűvkörébe mindenkit már a velük való első találkozás is. Az íves formák, a mívesen kidolgozott felületek szépsége is gyönyörködtet, de a szobrocskák igazi ereje a lelkünket akadálytalanul elérő felismerés hatása, a katarzis. Magunkra ismerünk az egyetemes emberi gyengeségek szeretve megmosolyogtató, groteszk-ironikus látványában, de mélyen átérezzük a meggyötört test és lélek fájdalmának kínját is.

Csuhai István, a tárlatot megnyitó irodalmi szerkesztő, kritikus, kora legszabadabb művészei közé tartozónak nevezte Fischer Györgyöt, akinek „szabadsága: nem létezik világi vagy pénzes hatalom, ha csak rajtuk keresztül vezet út, nincs szükség a budapesti hírnév és a jólét kergetésére, ha meg tud elégedni azzal, hogy a saját világán belül érvényeset és maradandót képes mondani. A szabadság akkor szabadság, ha minden dimenzióját kiismertük, minél több apró sarkát bejártuk, belaktuk, a magunk számára otthonossá tettük.”

A tárlatmegnyitó ünnepségen közreműködtek a Farkas Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola művész-tanárai: Juhász Terézia csellón, Bergl Noémi zongorán, valamint a Pilinszky János: Magamhoz című versét elmondó Steványik Márk, a Radnóti Miklós Gimnázium tanulója.

A Magyarság Galéria képzőművészeti tárlatait látogató hűséges törzsközönség körében a megnyitón új és becses érdeklődőket üdvözölhettek a szervezők, s köszönthették Fischer György szobrászművész családtagjait: Németh Klára festőművészt, gyermekeiket, Fischer Judit festőművészt és Fischer Bence építészt, valamint Pető Krisztián német nemzetiségi képviselőt, a Fischer rokonság dunakeszi tagját, a kiállítás létrejöttének ötletadóját.